EU-s vámok és a 150 eurós áfa-értékhatár

Az európai határokon átnyúló értékesítéshez gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznie az általános forgalmi adóról (áfa), a vámokról és az importértékhatárokról. Az európai fulfillment szervezésekor az online kereskedőknek két különböző adóügyi helyzetet kell kezelniük: az Európai Unión kívülről EU-s fogyasztóknak szállított rendeléseket, valamint az EU-n belüli raktárból teljesített rendeléseket. Ha tudja, hogyan érvényesülnek ezek a szabályok, megelőzheti a vásárlókat terhelő váratlan kézbesítési díjakat, és megvédheti a haszonkulcsát.

Az Európai Unió adószabályai 2021 júliusában jelentősen megváltoztak. Az EU eltörölte az importált árukra vonatkozó korábbi 22 eurós áfamentességet, és egyértelmű szabályokat vezetett be a határon átnyúló e-kereskedelemre. Ma az EU-ba érkező minden kereskedelmi termék értékétől függetlenül áfaköteles, vámot viszont csak a nagyobb értékű szállítmányok után kell fizetni. Ha érti, hol húzódnak ezek a határok, hatékony logisztikát és átlátható pénztári árakat alakíthat ki.

A 150 eurós vámértékhatár megértése

A 150 eurós értékhatár a legfontosabb szám az EU-s határon átnyúló szállításban. Ez határozza meg, hogy egy szállítmányra az áfa mellett vám is vonatkozik-e.

Az EU-n kívüli országból közvetlenül EU-s fogyasztónak szállított áruk esetében a legfeljebb 150 euró belső értékű rendelések vámmentesek. A belső érték kizárólag az áru árát jelenti. Nem tartalmazza a fuvarozási és biztosítási költségeket, feltéve, hogy ezeket a kereskedelmi számlán külön tételként tüntetik fel.

Bár a 150 euró alatti árukra nem kell vámot fizetni, a rendeltetési ország kulcsa szerinti áfa terheli őket. Ezt az adót vagy Önnek kell beszednie a pénztárnál, vagy hagyja, hogy a postai szolgáltató szedje be kézbesítéskor. Utóbbi esetben a futárszolgálat gyakran kezelési díjat is felszámít a vásárlónak.

Ha egy rendelés meghaladja a 150 eurós értékhatárt, vám és áfa is fizetendő. A vámot a teljes beszerzési költség alapján számítják ki, amely magában foglalja a termék árát, a szállítási költségeket és a biztosítást. A konkrét vámtétel a termék besorolási kódjától, az úgynevezett Harmonizált Rendszer (HS) szerinti kódtól, valamint a származási országtól függ. A vám bizonyos elektronikai termékeknél nulla százalék, textileknél vagy lábbeliknél viszont tizenöt százalék fölött is lehet.

Hogyan kezeli az IOSS a 150 euró alatti importot?

Az importálási egyablakos ügyintézést (IOSS) azért hozták létre, hogy egyszerűsítse a legfeljebb 150 euró értékű importok áfájának beszedését. Ez egy opcionális portál, amely lehetővé teszi az EU-n kívüli eladók és piacterek számára, hogy egyetlen EU-tagállamban regisztráljanak áfa szempontjából.

Ha IOSS-t használ, a rendeltetési ország áfáját a pénztárnál számítja ki és szedi be. Ha például egy franciaországi vásárló 50 € értékű terméket vesz, a 20%-os francia áfakulcsot számítja fel. Ezután a csomagot közvetlenül a vásárlónak küldi. Amikor a szállítmány megérkezik az EU határára, a futárszolgálat elektronikusan továbbítja IOSS-azonosító számát a vámhatóságnak.

Mivel az áfát már bevallották és megfizették, a vám azonnal kiadja a csomagot, anélkül hogy a határon adót állapítana meg. A vásárló váratlan futárdíjak és kézbesítési késések nélkül kapja meg a rendelését. Az összes EU-s célországban beszedett áfát egyetlen havi bevallásban vallja be és fizeti meg a kiválasztott IOSS-országnak.

Ha az EU-n kívülről érkező szállítmányoknál nem használ IOSS-t, a csomagnak a szokásos importeljáráson kell átmennie. A postai vagy expressz futárszolgálat megfizeti az import áfát, majd a végső kézbesítés előtt vagy közben behajtja a vásárlón. A futárszolgálatok ezért a szolgáltatásért adminisztratív kezelési díjat számítanak fel, amely akár magát az áfát is meghaladhatja, és negatív vásárlói értékelésekhez vezethet.

Az OSS használata az EU-n belül tárolt áruknál

Az egyablakos ügyintézési (OSS) rendszer azokra az árukra vonatkozik, amelyek már a fogyasztóknak történő értékesítés előtt az EU-n belül vannak. Ez akkor alkalmazandó, ha készletét egy EU-s raktárban, például egy németországi vagy hollandiai létesítményben tárolja, és onnan más EU-tagállamokban élő fogyasztóknak szállítja a rendeléseket.

Az EU távértékesítési szabályai szerint az EU-s raktárból más EU-országok fogyasztóinak történő határon átnyúló értékesítést a vásárló országának áfakulcsával kell számlázni. Korábban a vállalkozásoknak minden olyan országban áfaregisztrációt kellett végezniük, ahol elérték az értékesítési küszöböt. Ma a kis belföldi vállalkozásokra az egész EU-ban egységes, 10 000 eurós mikroküszöb vonatkozik. Ha az EU-n belüli határon átnyúló értékesítése évente meghaladja a 10 000 €-t, minden értékesítésre a rendeltetési ország áfája vonatkozik.

Az OSS megszünteti a több nemzeti regisztrációval járó adminisztratív terhet. Az OSS-be abban az EU-országban regisztrál, ahol letelepedett, vagy ahol elsődleges EU-s készletét tárolja. Negyedévente egyetlen elektronikus bevallást nyújt be, amely országonkénti bontásban tartalmazza az EU-s fogyasztóknak történt összes határon átnyúló értékesítést, és a teljes áfát a saját adóhatóságának fizeti meg. Ez a hatóság osztja szét a bevételt az érintett tagállamok között.

Fizikai raktározás és helyi áfaregisztrációk

Bár az OSS lefedi a határokon átnyúló távértékesítést, nem helyettesíti a készlettartáshoz szükséges helyi áfaregisztrációkat. Lényeges jogi különbség van aközött, hogy határon át értékesít egy fogyasztónak, és aközött, hogy fizikailag egy adott országban tárol készletet.

Ha egy EU-ország raktárában helyez el készletet, adójogi jelenlétet hoz létre az adott országban. Minden olyan tagállamban helyi áfaregisztrációt kell szereznie, ahol áruja fizikailag található. Ha például Franciaországban és Lengyelországban is tart készletet, mindkét országban külön áfaregisztrációra van szüksége.

Saját áruinak egyik EU-országbeli raktárból egy másik EU-országbeli raktárba történő első mozgatása Közösségen belüli termékértékesítésnek és beszerzésnek minősül. Ezt az átszállítást a feladó és a fogadó ország helyi áfabevallásában is jelenteni kell. Csak miután az áru megérkezett a célraktárba, akkor kell a helyi fogyasztóknak történő későbbi értékesítéseket a helyi regisztráción keresztül kezelni, míg a más EU-országok fogyasztóinak történő értékesítések a negyedéves OSS-bevallásba kerülnek.

Pontos adatkövetelmények a vámáru-nyilatkozatokhoz

A vámügyi megfelelés az egyes küldeményekkel együtt benyújtott digitális adatok minőségén múlik. A postai és árufuvarozási hálózatok pontos elektronikus adatokat követelnek meg, mielőtt az áru belépne a vámterületre.

Minden szállítmányhoz pontos, hat-nyolc számjegyű HS-kód szükséges. Ez a kód határozza meg a termékre vonatkozó vámtételt, szabályozási követelményeket és kereskedelmi ellenőrzéseket. A hibás HS-kódok téves vámszámításhoz, késedelmes vámkezeléshez vagy közigazgatási bírságokhoz vezethetnek.

Emellett egyértelmű, közérthető leírást is meg kell adnia a tartalomról. Az olyan homályos leírásokat, mint a „minta”, az „ajándék” vagy az „áru”, rendszeresen kézi ellenőrzésre jelölik ki. Ezen felül a kereskedelmi számlán fel kell tüntetni a termék valós ügyleti értékét, a származási országot és a pénznemet.

IOSS-szállítmányoknál az eladó érvényes IOSS-számát be kell építeni a fuvarozó által benyújtott elektronikus rakományjegyzékbe. Nem elegendő, ha az IOSS-szám csak a külső csomagcímkére van nyomtatva: a vámrendszerek digitális ellenőrzést igényelnek a csomagok automatikus vámkezeléséhez.

Határon átnyúló visszaküldések kezelése kettős adóztatás nélkül

A határokon átnyúló visszaküldések kezelése rendszeres nyilvántartást igényel, hogy ne kelljen kétszer megfizetnie ugyanazon termék után az áfát és a vámot.

Ha egy EU-s vásárló egy EU-n kívüli származási raktárba küld vissza egy terméket, vámvisszatérítést és áfakorrekciót igényelhet. Ahhoz, hogy a vámhatóságtól visszaigényelje a vámot, igazolnia kell, hogy az eredeti terméket importálták, az adót megfizették, és ugyanazt a terméket később kivitték az EU-ból.

Ha az EU-n belül helyi visszáruközpontot üzemeltet a visszaküldött termékek ellenőrzésére és visszatárolására, a visszaküldést belső készletmozgásként kezelik. Az eredeti értékesítés után bevallott áfát a következő OSS-bevallásában kell korrigálnia, a törölt értékesítés után jóváírást érvényesítve. Az adóhatósági ellenőrzések teljesítéséhez elengedhetetlen az átlátható ellenőrzési nyomvonal, amely összekapcsolja a rendelésszámokat, a visszaküldési nyomkövetési kódokat és a jóváíró számlákat.